2014. július 3., csütörtök

"Ha nincs kenyér, egyenek kalácsot!"


„S'ils n'ont pas de pain, 
qu'ils mangent de la brioche.”

Marie Antoinette elhíresült mondata, ami valójában aligha hagyta el a száját.
A politikai lejárató propagandaintézet már abban a korban is működött, és könnyebb volt egy külföldi nőt hibáztatni. Politikai hangulatkeltésre jó volt terjeszteni, de valószínűleg sosem mondott ilyet.
Ezt több tény is alátámasztja, amiket alább bővebben kifejtve ismertetek.

- A legnyomósabb érv, hogy ez egy sokkal régebbi anekdota, amit Jean-Jacques Rousseau még a királyné születése előtt(!) hallott 1740-ben, és később le is jegyezte (Vallomások, I. rész IV. könyv). Állítása szerint egy hercegnő, midőn a parasztoknak nem volt kenyere, így szólt: „Qu’ils mangent de la brioche.”
Alphonse Karr Les Guêpes című 1843. áprilisi füzetében azt írja, hogy ő egy 1760-ban megjelent könyvben olvasta ezt az anekdotát egy toscanai hercegnőről.
Ugyanezzel a kijelentéssel vádolták XIV. Lajos spanyol feleségét és XV. Lajos lányát is.

- Ha mégis mondta volna, teljesen másképp értette, mint azt ma gondoljuk.
Párizsban volt egy közellátási rendelet, hogy amennyiben éhség ütné fel a fejét, a pékek kötelesek minden pékárut hatósági (normál kenyér) áron a lakosság rendelkezésére bocsátani. Így fordulhatott elő, hogy rendkívül súlyos kenyérhiánynál méregdrága péksüteményeket (mint a kalács is) fillérekért lehetett kapni.

Érdekesség, hogy a liszt hiányához a rossz termés mellett hozzájárult az orléans-i herceg is, aki nagy mennyiségű gabonát árusított ki külföldre.


- Valószínű, hogy nem is kalácsról, hanem briósról van szó. Alan Devidson szerint a 18. században a brióst csak enyhén gazdagították, kevés vaj és tojás hozzáadásával, és alig különbözött az igazán finom, fehér kenyértől.

- És végül, érdemes tudni, hogy Mária Terézia szigorú keresztény szellemben nevelte gyermekeit, ami nem csak a külsőségekben nyilvánult meg. Korabeli források szerint a királynő minden héten kiküldte gyermekeit, hogy osszanak kenyeret az idősek között.
Valamint Marczali Henrik történelemíró idézi Mária Teréziát, aki így rendelkezett a gyermekek étkezéseiről:
„Kívánom, hogy mindenből egyenek, az evésben ne válogassanak, ne keressék a jobb falatot vagy ételt, és ne is beszéljenek erről. Minden pénteken, szombaton és bőjtnapokon egyenek halat. Tudom, hogy Johanna idegenkedik ettől, de el kell szoktatni. Nem szeretem, ha sok czukrot kapnak, a bőjtnapokon pedig a rendes étkezésen kívűl ne kapjanak mást, mint legfölebb egy falat kenyeret, hogy zsönge koruktól szoktassuk őket a parancsra. Azt is megengedem, de csak bőjtnapon, hogy tejes kávét vagy teát hozassanak tőlem reggelire, de más napokon marad a leves. – Este a bőjtben, bőjti leves, tojás és tészta, de nem édes, nem sűlt vagy gyümölcsös. Napközben csak egy zsemlye negyedrésze, ha szükséges, uzsonnára, de sem czukor, sem édesség, csokoládé vagy kávé.”



Forrás:

femina.hu – 5 kérdés, amire biztosan rosszul tudod a választ

mult-kor.hu – 10 történelmi idézet, amit rosszul tudunk

blog.xfree.hu – Marie Antoinette
Marczali Henrik: Mária Terézia

2 megjegyzés:

  1. Mintha Mária Terézia és Marie Antoinette kissé keveredne...

    VálaszTörlés
  2. Mintha Mária Terézia és Marie Antoinette kissé keveredne... Előbbi hogy jön ide?

    VálaszTörlés